csütörtök, szeptember 25, 2014

Eljegyeztek. Lagzi lesz. Gyerek lesz.


Képzelem, hogy hányan nyitották meg ezt a posztot meglepődve, hogy nekem a nagy házasságellenesnek végre bekötik 6 év után a fejét. De nem, ne örömködjünk, nem szerepelnek ilyen események továbbra sem az Erzsébet programomban, legalábbis az 5 éves tervben biztosan nem. 

Viszont azt vettem észre, hogy egyre több ismerősöm házasságra adja a fejét ill. kezét, na meg testét, lelkét. Párkapcsolatmentés, anyagi javak mentése. Nem, nem vagyok negatív - mindenki a saját maga boldogságának a kovácsa, csak miután telesírjak a facebook hírfolyamát, hogy"Józsi, Peti, Jani" egy görény... eléggé furcsán hat pár hét múlva a csillogó gyűrűs kéz a borospoháron. Szerelem van. Újra. Jön a baba, az ultrahang kép, a pocaklakós bejegyzések, az első pelenka mentes nap postolása...Majd a férjezett nevek együtt tűnnek el a csodásan drága esküvői fotókkal együtt. De sehol egy jó elválós parti meghívás. Csak a síros "jajjjdeegyedülvagyok" postok.

Elvesz feleségül? Igent mondtál?! - mit mondtam volna ennyi eltöltött év után? 
Igaz. 
Meg az is igaz, hogy minden másnap másnak az ágyában van, mert boldogtalan és unalmas az otthoni lét és "Józsi, Peti, Jani" állandóan a fiúkkal csocsózik, fut, bulizik és az a hülye gyűjtőszenvedélye is kiborít az első perctől -, de legalább már majd feleségként lép félre. Bár gyanítom a férfi oldala sem jobb a kapcsolatoknak.



... és erről az egészről a Sex and the city egy része jutott eszembe:

"Miután Miranda kétszer is kimondta, azon gondolkoztam, hogy a KÉNE is egy a nőkre veszélyes kórság. Tényleg gyereket és romantikus nászutat akarunk? Vagy úgy véljük, hogy gyereket és romantikus nászutat kell akarnunk? Hogy választjuk el azt, amit tenni akarunk attól, amit tennünk kéne? Eszembe ötlött egy rémisztő gondolat: ez nem egy külső kényszer, úgy tűnik mindez belülről ered. De miért kényszerítjük saját magunkat?"

Mert meg akarunk felelni a sablonos társadalmi elvárásoknak. Az évek meg csak úgy elszállnak a nagy boldogtalanságban.

(... ha bármilyen hasonlóságot találsz e között a post között és a valóság között az csupán a véletlen műve és nem, nem vagyok megkeseredve, én tudok nem-et mondani... :) )


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése