vasárnap, január 12, 2014

Rossz ember az irigy ember?...vagy talán nem is irigy...

Vannak emberek akikhez "utálok" vendégségbe menni, mert a látogatás után napokig olyan nyomorultul tudnom érezni magam, hogy legszívesebben egész nap csak feküdnék az ágyban mozdulatlanul. De, amit illik, azt illik. Így illik meglátogatni olyan ismerőseinket, akiknek a közelmúltban született porontyuk. Húztam, halasztottam, nem akartam menni, nem érdekelt. Aztán eljött a szombat és menni kellett. 

Nem szeretem látni mások tökéletes kis életét. Nem vagyok irigy ember és örülök a boldogságuknak is, a gyereküknek, a szuper épülő házuknak, a kutyáiknak és az összhangnak közöttük. Egyszerűen csak nem akarok ennek a részese lenni, nem akarom ezt megtapasztalni, hogy ilyen is lehet. Nem szeretem látni a hatalmas összhangot, hogy semmi csipkelődés, hogy a férfi is a háztartás része, hogy egymás keze alá dolgoznak szavak nélkül, hogy boldogok.

Nem vagyok boldogtalan, de ilyenkor mindig rájövök, hogy tulajdonképpen a most élt életem folytatásában nem szerepel a terhesség, a gyerek, a család és az összhang. Így is lehet az ember boldog, mert nyilván senki sem boldogtalan, akinek nincsen gyereke, csupán azért, mert nem alapított családot - egyszerűen csak én sosem ilyen életet képzeltem el, nem olyat, hogy a párom nem szeretne tőlem gyereket. Talán ezt a stresszt, próbálom kompenzálni a sporttal, azzal, hogy futok, mert addig sem ezen jár az agyam. Tudom, hogy a legtöbb hobbifutó a lelki békéjét (is) keresi a futásban, vagy csupán a nyugalmat. Amikor lelkileg kivagyok, akkor nagyon fájnak a lábaim és nem tudok szinte sétálni sem, így ma is itthon ülök...

Valamiért ennek is biztosan így kell lennie, de még nem tudtam a lelkemnek ezt megmagyarázni.


2 megjegyzés:

  1. Bocsanat, hogy igy ismeretlenül hozzaszolok, vegigolvastam a blogod, nagyon erdekes volt vegigkiserni, ahogy felnöttel :-) Szerintem nem kell erre magyarazatokat keresned, mert amit szeretnel, az teljesen termeszetes igeny, ösi ösztön. Szomoru lettem ettöl a bejegyzestöl, nagyon nehez lehet most neked, küldök egy hatalmas ölelest igy ismeretlenül is :-) Kata

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kata! Nagyon kedves vagy. Már túl vagyok ezen a rosszon, legalábbis egy időre, elmúlt ez a nagyon nyomorult érzés. :)

      Te nem blogolsz? Hogy találtál rám? :)

      Szépséges napot neked!

      Betty

      Törlés