hétfő, szeptember 02, 2013

SkyRun 2013 Citadella

Hosszas megjátszott hezitálás után tegnap futócipőt húztam és elindultunk a Gellért-térre. Azt gondoltam, hogy megbánom, ha kihagyom és ez mellett azt gondoltam, hogy megbánom, ha elmegyek. 

Oka, hogy tegnap - szombaton - nem tudtam szinte lábra állni, csak vonszoltam magam, sántítottam és alig tudtam ülni-állni-mozogni, létezni. Ennek okán el sem mentem a Pyron futásra, mert az emeletre sem tudtam feljönni, nemhogy 13,5 km-t futni. Pihenő üzemmódban sikerült vasárnapra fájdalommentessé tennem a csípőm, így nem volt kérdés, hogy ott leszek...

A rajtszámom nem lett meg, amit sajnálok, hiszen időben neveztem, időben fizettem, de csak nem sikerült nekik megoldani, hogy legyen. Majd talán legközelebb! :)

Leparkoltunk fent a parkolóban, párom várt a fényképezőgéppel, majd leszaladtam a Gellért-térre. Átvettem a rajtszámom, a pólóm, a dugókám és elindultam felfelé.
Kiszáradt a szám és már az első kanyarban fájtak a lábaim, nyilallt a csípőmből a fájdalom. Nem az emelkedő miatt, nem a táv miatt, hanem simán a felfele menő út miatt. Sírni tudtam volna, le is guggoltam az egyik kanyarban, hogy feladom, de felmentem végül. Bizonyára a legrosszabb idővel, ami elég szégyenletes, de legalább nem adtam fel. Másodszor nem mertem felmenni, pedig lehet, hogy jobban ment volna (?!). 

7'46". 
A következő jobb lesz. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése