csütörtök, július 31, 2008

GÁZolás

Mint ahogy az előző postban említettem tegnap reggel korán keltem és hazaszaladtam anyáékhoz. Mindezzel nem is lett volna probléma...bementem anyucihoz a munkahelyére, odaadta nekem amiket el akartam hozni, beszélgettünk egy kicsit, aztán el is köszöntem, mert csak villámlátogatás volt tervezve.

Állomásra battyogván összefutottam gyerekkori barátosnémmal, akiről egy ideig nem tudtam, hogy ki, mert 2 példány is van belőle... igen, igen...ikrek. :)

Vonaton találtunk magunknak egy kis kénydelmes helyet, beszélgettünk. Ám ez nem tartott sokáig, mert Gödön (felsőn) mdeglepően sokáig ált a vonat... még mondtam is Bettynek, hogy vicces lenne, ha nem menne tovább... mire belépett a kalauznéni és azt mondta, hogy a vonat nem megy tovább, mert az előttünk lévő elütött valakit. Csodás. Gondolram Dunakeszin történt...aztán kiderült á-á nem Dunakeszin, hanem közvetlenül ez a vonat előtt. Leszálltunk a vonatról - kupaktanács: hogy jutunk be Pestre dolgozóba? Szerencsére Betty 'sógora' behozott minket Pestre...

A látvány mondjuk elég érdekes volt. Ha végignéztél a 2 sínen mindenhol piros húscafatok voltak. Nem tudom, hogy hogy bírja ezt Horatio. Gusztustalan. Nem elemzem, mert így utólag nem túl jó emlék. Ennyi egy emberélet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése